Szégyen
Az áldozat szégyelli a történteket, nem akarja, hogy kiderüljön, fél tőle, mit fog róla gondolni a környezete. A szégyenről honlapunon külön cikk szól.
Bűntudat
Az áldozat sokszor hibásnak találja magát az abúzus megtörténtében, mivel nincs tisztában annak természetrajzával, és nem tudja, hogy gyerekként nem volt olyan helyzetben, hogy nemet tudott volna mondani, illetve gyakran elfelejti, hogy valójában tiltakozott, mivel azt nem vették figyelembe. A bűntudatról honlapunkon külön cikk szól.
Hárítás
Az áldozat érthető okokból nem akar tudni a történtekről, megpróbálja azokat eltemetni magában. Igyekszik úgy gondolni rá, mint nem meghatározó eseményre, kicsinyíti annak jelentőségét, hogy ezzel elkerülje a traumából fakadó fájdalmat és tehetetlenségérzést. Az is lehet, hogy úgy érzi, ami vele történt, nem is olyan súlyos, „csak egy kis simogatás”.
Félelem
Fél attól, hogy nem fognak neki hinni.
Fél attól, hogy őt fogják hibáztatni.
Fél a hallgatóság reakciójától, hogy fájdalmat okoz, felháborodást vált ki bennük, stb.
Fél az elkövető büntetésétől.
Fél az elkövető fenyegetéseinek következményeitől.
Fél attól, hogy mocskosnak vagy őrültnek bélyegzik.
Fél attól, hogy gyerekként kiemelik a családból, állami gondozásba kerül.
Fél, hogy esetleg beszélnie kell saját bántalmazó viselkedéséről.
Fél, hogy válságot vált ki a családban, tágabb környezetében.
Fél, hogyha beszél, annak következményeit nem tudja ellenőrzése alatt tartani, nem lesz ura a helyzetnek.
Bizalmatlanság
Az áldozat a traumás élmény hatására bizalmatlanná válik, nem hiszi, hogy kaphatna segítséget. Mivel hozzá közel álló, bizalmi személy bántalmazta gyerekkorában, ezért sokszor úgy ítéli meg, a világ nem biztonságos hely.
Titoktartás
Az áldozat megszokta, hogy egész gyerekkorában / életében őriznie kell a titkot.
Hűség, lojalitás
Érzelmileg kötődik az elkövetőhöz, és meg akarja őrizni ezt a kapcsolatot.
Védelem
Meg akarja óvni az elkövetőt a várható büntetéstől. Illetve meg akar óvni másokat – más családtagokat például – annak következményeitől, hogy kiderül, tudhattak vagy tudniuk kellett volna az abúzusról, és tenniük kellette volna ellene.
Az áldozat sokszor védi hallgatóságát is, mert úgy érzi, a trauma, amit elmesél olyan fájdalmas és szörnyű, hogy nem fogja kibírni, akinek elmesélné.
Halogatás
Az is előfordul, hogy az áldozat beszélne róla, de a fent említett okok miatt úgy érzi, még nem jött el az ideje, nem talál rá megfelelő alkalmat.