Kerüli a szexet.
A köztudatban tévesen az él, hogy a szexuális erőszak túlélői „frigidek” lesznek. Ez a megjelölés megbélyegző, ráadásul nem alkalmazható férfi túlélőkre. A szex kerülése nem egyenlő a frigidséggel. Vannak olyan túlélők, akikben van nemi vágy, de rettegnek az intim helyzettől, mert az újratraumatizálja őket és emlékbetöréseket okoz. Természetesen az is előfordul, hogy a túlélőben semmi fajta szexuális vágy nem marad meg a sorozatosan elszenvedett erőszak miatt.
Kötelességnek tartja a szexet.
A férfiak úgy vannak nevelve, hogy a merevedés, szexuális aktus erőmutatvány, amire büszkének kell lenni. A nők pedig azt az üzenetet kapják, hogy „mindig szét kell tenniük a lábuk”. Ha pedig fáradtak, rossz kedvük van, dühösek vagy szomorúak, „akkor egy jó dugásra van szükségük”. „Asszonyi/házastársi kötelessége” a férje rendelkezésére állnia, és sok nő azt is hamar megtanulja, hogy a bántalmazó férfi könnyebben elviselhető és kevésbé erőszakos, ha szexuális igényei ki vannak elégítve. Nem kell tehát túlélőnek lenni ahhoz, hogy egy nő kötelességként és ne örömforrásként tekintsen a szexre.
Ezek a túlélők, ha élvezik is a szexet, gyerekkorban megtanulták, hogy az kötelező, nem lehet soha nemet mondani. Megtanulták, hogy „jobb, ha előbb túl vannak rajta, hamarabb szabadulnak”. Ha jó párkapcsolatban élnek is, kényszeresen számolgatják, mikor esedékes a következő aktus, lesik társuk igényeit, a szexuális izgalom jeleit társuk viselkedésében, és reagálnak partnerük vélt vagy valós igényeire akkor is, ha semmi kedvük hozzá.
Kényszeresen keresi a szexuális együttlétet.
A gyerekkori abúzus szorongást okoz. Az áldozat állandó rettegésben él, mikor ismétlődik meg újra a bántalmazás, sokszor elébe megy, hogy ezzel is csökkentse a várakozás okozta elviselhetetlen szorongást. A felnőttkorban ez a túlélési stratégia megmarad, és a bántalmazott személy úgy talál csak átmeneti megkönnyebbülést a krónikussá vált szorongásra, hogy kényszeresen keresi a szexuális kapcsolatokat. Mivel gyerekként tehetetlen volt ezekben a helyzetekben, most megélheti azt, hogy ő kezdeményez, mert „ő akarja”, ugyan az irányítás sokszor kicsúszik a kezéből. Az az érzés, hogy legalább részben ő rendelkezik saját intimitása fölött arra készteti, hogy újabb és újabb helyzetekbe bonyolódjon, amelyek gyakran abuzívvá válnak és újratraumatizálják. A poszttraumás stressz egyik tünete az, hogy a túlélő újrajátssza a bántalmazást, amivel néha komoly kockázatot vállal.
Érintéshez félelem, düh, bűntudat, szégyen társul.
A túlélők többsége szenved attól, hogy bármilyen érintés, a masszírozástól kezdve az orvosi vizsgálaton át a szexig, az abúzusra emlékezteti. Néha egy teljesen ártatlannak tűnő mozdulat, testhelyzet okoz emlékbetörést. A gyógyulási folyamat része, hogy a túlélő megtanulja ezeket az érzéseket leválasztani a jelenlegi élethelyzetről, és képes lesz csak a traumához kötni.
Nehezen izgul fel vagy érez bármit szex közben, zsibbadt és közönyös.
Akinek abúzus közben orgazmusa volt, annak bűntudat, szégyen kapcsolódik a szexuális izgalomhoz, főleg akkor, ha az elkövető még meg is erősítette ezt benne („Látom, neked is jó volt”). Gyerekkorában igyekezett fegyelmezni testét, elnyomni a természetes biológiai reakciót, hogy ne mutasson szexuális izgalmat – hátha ezzel elkerülheti a bántalmazást –, és próbálta azt „nem érezni”. Ez a túlélési stratégia felnőttkorban is megmarad, és a túlélő képtelen szexuális izgalomra vagy bármilyen testi érzetre. Sokan képesek szenvedélyt érezni, de megrémülnek tőle, mert annak kifejezése kontrollvesztéssel és újabb bántalmazással fenyeget.
Szeretkezés alatt érzelmileg eltávolodik, vagy egyáltalán nincs jelen.
Túlélők gyakran számolnak be arról, hogy szex közben egészen máson gondolkodnak (a bevásárló listán, megírandó leveleken). Ezt a túlélési stratégiát, amely gyerekkorban a fájdalom elkerülését szolgálta, nevezzük disszociációnak, amelyről külön cikket talál honlapunkon.
Zavaró szexuális képek árasztják el intim helyzetben.
Emlékbetörésektől szinte minden túlélő szenved, de azok, akiknek pornográf tartalmú képeket, filmeket kellett néznie, akiket prostitúcióra vagy pornográfiára kényszerítettek, akiket az elkövető különös kegyetlenséggel bántalmazott, azok sokszor szenvednek felkavaró szexuális képektől. Van olyan túlélő, aki csak úgy képes orgazmusra, hogy ezeket a lényegében erőszakos képeket idézi fel magában, másokat automatikusan árasztanak el a képek, és azt nem tudják megakadályozni.
Kockázatkereső és beteges szexuális viselkedés.
Azok a túlélők, akik fizikai bántalmazást, kínzást is elszenvedtek a szexuális erőszak során, akiknek gyerekként, kamaszként nem volt alkalmuk az egészséges intimitást megtapasztalni, gyakran sajátítanak el társadalmilag megbélyegzett szexuális viselkedésformákat (szadomazochizmus, állatszex stb.). Ezáltal még inkább „mocskosnak”, „elrontottnak”, „nem normálisnak” és kirekesztettnek érzik magukat.
Hüvelyfájdalmat vagy végbélfájdalmat érez vagy problémája van az orgazmussal, merevedéssel, ejakulációval.
A gyerekkori abúzus okozhatott nemi úton terjedő betegséget (amely válhatott felnőttkorra krónikussá), esetleg nemkívánatos terhességet. A hüvely- és végbélfájdalomnak lehetnek ezért szervi eredetű okai, de az is lehet, hogy pszichoszomatikus a tünet. Ha gyerekként a bántalmazás során az áldozatnak orgazmusa, merevedése volt, akkor ehhez bűntudat kötődik, ami megakadályozhatja, hogy felnőttként képes legyen rá, erősítve benne azt az érzést, hogy „nem normális”, „nem teljes” ember.
Ha ön túlélőként szexuális problémákkal küzd, a következő gondolatok foglalkoztathatják:
Megérdemlem az élvezhető szexet?
Önnek joga van teljes, egészséges szexuális életet élni és élvezni azt. Joga van ahhoz, hogy úgy szeressék, ahogy az önnek jó. Joga van kifejeznie, mit szeretne partnerétől a szexben.
Nem tudok nemet mondani.
Önt gyerekkorában kényszerítették szexuális együttlétre, amikor nem tudott nemet mondani. Gyógyulásának egyik fontos lépcsőfoka, hogy csak akkor megy bele szexuális együttlétbe, ha ön is szeretné. Joga van nemet mondani. Joga van, hogy akár szex közben is meggondolja magát. Joga van sírni, ha emlékbetörése van. Joga van akkor is megszakítani az együttlétet, ha már történt penetráció, vagy partnere felizgult.
Nem akarok szexet.
Az ön személyes döntése, hogy akar-e vagy sem szexet. Dönthet úgy, hogy egy ideig nem él szexuális életet. Vizsgálja meg döntése indokait, ne a szégyen és bűntudat irányítsa.
Fontos! A szexuális gyógyulás során – akárcsak az élet más területén is – önnek vissza kell szereznie az irányítást. Ennek legfontosabb lépése, hogy megtanul nemet mondani, aztán megtanulja kifejezni, mit szeretne, és újratanulja az érintéshez kapcsolódó érzelmeket.