Mondja ki önmagának, hogy ez emlékbetörés.
Emlékeztesse magát, hogy a legrosszabb már elmúlt, hogy amit most érez, az csak emlék a múltból.
Szorítsa talpát a talajhoz, érezze, hogy két lábon áll, erős, szilárd.
Lélegezzen! Ha megijedünk, megváltozik a légzésünk, elkezdünk levegőért kapkodni. Mivel nem kapunk elég oxigént, a test pánikba esik, ami a következő tünetekkel járhat: kiveri a víz, hevesen ver a szíve, a fejében dobol a vér, ájulás kerülgeti, remegni kezd, elszédül. Mély, egyenletes légzéssel a tünetek csökkenthetők és megszüntethetők.
Térjen vissza a jelenbe! Nyissa ki a szemét, nézzen körül, állapítsa meg, ha kell hangosan is, hogy hol van. Lépjen kapcsolatba, beszéljen az ön körül lévő személyekkel. Figyeljen a hangokra. Érintse meg magát, esetleg igyon valamit, hogy testérzete is visszatérjen.
Mondja ki, hogy ön már nem az a gyerek, aki egykor áldozat volt, hanem önmagát megvédeni képes felnőtt.
Kérjen segítséget! Hívjon fel egy barátot, mesélje el élményét. Fontos, hogy környezete tudjon róla, önnek emlékbetörései vannak, így fognak tudni segíteni önnek. Mondja meg, pontosan mit vár tőlük, mit tegyenek, ha önnek emlékbetörése van. Ön határozza meg, mi a legjobb önnek.
Legyen türelmes! Emlékbetörések egész életében elkísérhetik, de lehet, hogy teljesen megszűnnek. Az biztos, hogy a gyógyulás során egyre ritkábban fognak előjönni. Ha ön megtanulja kezelni őket, többet nem fogják akadályozni a mindennapi életvitelben. Ez a tanulási és gyógyulási folyamat azonban időt kíván.
Terapeuta és önsegítő csoport nagy segítség lehet önnek.
Fontos! Ön nem „őrült meg”, az emlékbetörés általában része a traumára adott lelki válasznak, és a gyógyulási folyamatnak.